Dr. MAYER KRISZTINA

Mayer Krisztinát több mint húsz éve ismerem 2004-ben indult a baráti kapcsolatunk egy két éven keresztül tartó pszichodráma kurzuson. A csoportunk másfél évtizedig rendszeresen tartotta a kapcsolatot egymással, így Krisztát nem veszítettem el a szemem elől. Vele is egy időben jártam a doktori iskolába és szinte egyidőben, de más tudományágban szereztünk tudományos fokozatot.

Kriszta különcsége már az általános iskolában kezdődött, hiszen egyszerre volt kitűnő tanuló, és barátkozott a legszorgalmasabb, eminens diákokkal, de vonzotta a másik oldal is és „rendetlenkedett” a szünetekben a legrosszabban tanuló gyerekekkel, mert velük tudta magát igazán elengedni és rendületlenül játszani, bandázni. A két gyerekcsoport nagyon távol állt egymástól, de őt mindkét tábor elfogadta, befogadta. Az egyetemi évek alatt is vonzotta a két tudományterület egyetemistaként párhuzamos képzésbe járt pszichológia és testnevelés szakra. A tesisek között bölcsészként, a pszichológia tanszéken pedig sportemberként tekintettek rá. Katát, mint oktatót a Pszichológiai Intézetben ismerte, a tudományhoz kapcsolódó alázata, humánus magatartása és pozitív életszemlélete példaképként szolgált Kriszta számára is.

A különcség egész életét meghatározza. Most már a negyvenes éveiben habilitált egyetemi oktatóként jelmezben futja a félmaratonokat, eddig már 150-et. A repertoár változatos: volt már pingvin, bohóc, Mikulás, malac, cica, ördög, méhecske, Minnie egér, rénszarvas, tűzoltó, stb. Imád szerepelni, játszani, fotózásokon részt venni. Több mint száz ejtőernyős ugrást hajtott végre eddigi életében. A szinkronszínész-képző tanfolyamot is elvégzett, szerepelt néhány napi sorozatban, kisfilmben, reklámfilmben és több fotója megjelent különböző nemzetközi magazinokban. Fontos számára a hallgatói mentális jóléte, az egyetemi előadások mellett önismereti csoportokat tart, ahol sokszor van lehetőségük a hallgatóknak megnyílni, megmutatni önmagukat és közelebb kerülni egymáshoz is. Elhivatott a munkájában, hisz a kölcsönös segítségnyújtásban, szeret lelkes, nyitott és aktív fiatalokkal dolgozni. Krisztát példaképnek tartják a hallgatói, kiváló szakmai tudása, felkészültsége mellett empatikus, barátságos és pozitív hangulatú órákat tart a Miskolci Egyetemen. Sokoldalú ember: imád oktatni, konferenciákon szerepelni, szeret elmélyülni a tudományban, amelyet Pro Scientia Aranyérem és Kiváló Kutató díjjal jutalmaztak. Emellett castingokra, forgatásokara jár, és a futóversenyek jelmezes sztárja.

Krisztát szívből és sok szeretettel ajánlom a Lénárd Kata különc díjra, mert ahogyan Kata létezett ebben a világban Ő is egy különlegesen különc személyiségként éli az életét a tudomány és a humánum szolgálatában.

—-

Már több éve megfogalmazódott bennem a jelölés ötlete – mert rögtön Ő jutott eszembe a díj szellemisége kapcsán, és most idén is teszek egy próbálkozást.

Jelölésem oka, hogy számomra Krisz – a szó legpozitívabb értelmében – a legkülöncebb különc, akit ismerek. Nemcsak azért mert a legkülönfélébb – különc – sportágban kipróbálta már magát (ejtőernyős ugrások (több, mint száz ugrás), a 100 km-es túrák. hegymászás stb), hanem mert „normál” sportokat, pl futás is tudja különc módon véghezvinni: általában méhecske, angyal, kisegér stb jelmezben futja a maratonokat, félmaratonokat, mosolyt csalva ezzel sokunknak az arcára. Mindezt habilitált egyetemi oktatóként. Munkájában is különcnek tartom: nem emlékszem olyan egyetemi oktatómra, aki pl a tanári asztal tetején törökülésben ülve, fején Mikulás sapkában tart előadást. Márpedig Krisz ilyenekre is képes. Az pedig saját tapsztalatból is mondhatom, hogy előadásai izgalmasak, tartalmasak, lendületesek, élmény őket hallgatni.

Karitatív oldaláról is felnézek rá: sok futóversenyen valamilyen jótékony szervezet javára vagy figyelemfelhívó célzattal indul Krisz, de hozzánk Pécsre is lejött (Miskolcról) egy ingyenes előadást és workshopot tartani a kollégáknak, amit a mai napig emlegetünk, annyira jól sikerült. Sok tanítványával van személyes – segítő kapcsolatban és ahogy látom elég magas a népszerűségi indexe a hallgatók körében.

Mindezek számomra Katával is párhuzamba állítják a szememben: mindkettejüket egy szenvedélyes, excentrikus, nagyszerű oktatónak tartom. Az már csak egy zárójeles rész, hogy Krisszel mindketten imádtunk Kata óráira járni. Személy szerint nekem egyik kedvenc tanárom volt, imádtam minden óráját.

Ilyen és hasonló gondolatok, emlékek kavarognak a fejemben, miközben Krisz jelölését írom…. Amivel talán zárnám soraimat, hogy pontosan tudom Krisz számára hatalmas megtiszteltetést és örömöt jelentene, ha megkapná ezt a díjat. (Természetesen tud a jelölésről és nagyon örül neki.)