Kozma-Vízkeleti Dániel

Artúr kutyámmal segítőként dolgozunk: ő terápiás kutya, jómagam családokkal és párokkal foglalkozó pszichoterapeuta vagyok.

Nap mint nap érezzük: felelősséggel tartozunk egymásért és másokért. Felelősek vagyunk klienseinkért, a ránkbízottakért, tanítványainkért, honfitársainkért, kultúránk viselőiért, az emberiség minden képviselőéért, erdőkért, folyókért, tavakért, tengerekért és Földünkért.

A felelősségvállalás egy módja: megismerni és megmutatni értékeinket. A Természetét, a kultúránkét, a kultúrákét – közeliekét és távoliakét egyaránt. A megismeréshez közel szükséges mennünk: egy virághoz, egy jószághoz, egy festményhez, egy vízcsepphez, egy templomhoz, egy személyhez, egy emlékhez, egy kincshez. A megmutatáshoz látni, láttatni, rajzolni, fényképezni érdemes és ezt eljuttatni minél többekhez: szólítsa meg őket is az üzenet.

Terepautózó terapeutaként szívmelengető és rokonszenves a Pinkbálnák vállalása: távoli utakat bejárni Igor a terepjáró által, adományokat eljuttatni Afrika rejtett szegleteibe, közeli kapcsolatba kerülni vadregényes tájakkal és emberiségünk sokszorosan nehezített körülmények között élő részeivel. Mi itt a szélessávú világháló szűkösségére panaszkodunk, ott az ivóvízhiány a mindennapos gond. Megmutatni, megtalálni, megsegíteni: a Pinkbálnák vállalását nemesnek tartom. Ráadásul rendkívül jó fejek.

Artúr kutyámmal a magunk eszközével járulunk hozzá: kilencszer kilencezer lépést sétálunk.

Terepautósként pontosan tudom, hogy ahogy az emberi létállapotok egyik legsérülékenyebb területe ma Afrika, úgy a terepjáró legsérülékenyebb része a gumiabroncs. Így egy teljes értékű pótkerék árát, kétszázezer forintot gyűjtsünk össze a Pinkbálnáknak, céljuk gördülékeny eléréséhez.

Kozma-Vízkeleti Dániel

kiképző pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus