Horváth Kata / Szívhangok Társulat

Horváth Kata elismert pszicho- és szociodráma vezető, kutató, tanulmányszerző. Projektjeiről, szerzői és szerkesztői életművéről a Sajátszínház honlapján lehet tájékozódni (http://www.sajatszinhaz.org/). A tudomány- és akcióterület népszerűsítésével kapcsolatban is fejt ki erőfeszítéseket, így publikációi megtalálhatók a Qubit és az Új Egyenlőség oldalain is. Az egészségügy és a roma nők kapcsolatáról folytatott részvételi akciókutatásból, amelyet többek között Kata koordinált, született meg az Éljen soká Regina! című közösségi színdarab, ezt nagy sikerrel játszották szomolyai és budapesti helyszíneken.
2017-ben láttam a Trafóban az Éljen soká Regina című közösségi színházat. A darab olyan szomolyai nők főszereplésével készült, akik a magyar egészségüggyel való kapcsolatuk során (gyerekszülés, gyógyellátás) nehéz napokat, heteket, hónapokat, sőt éveket éltek át. A darab megszületésénél szociodramatisták, dramaturgok, részvételi kutatói módszerekkel dolgozó szakemberek bábáskodtak – ennek az elhasznált metaforának talán itt újra érvényes jelentése lehet. A bába egy olyan szakember, aki az egészségügyi intézmény HR-protokollja helyett más viszonyt ápol a klienseivel; először is nő ő is, és mint ilyen lép közel ahhoz, aki gyereket vár. A bába számára a test, a lélek és a szellem az ember egyként fontos, egymástól elválaszthatatlan részei. Valahogy ennek analógiájára képzelem a szociodramatista bábát. Ő nem gyermeket, hanem traumát segít világra jönni, játékba hozni, beszéddé alakítani. Nem elszigetelt embereket, hanem éltető közösséget és azon túl diszfunkcionáló társadalmi intézményeket lát; az előbbi a gyógyír arra, amit az utóbbi esetleg elront, mert diszkriminál, szegregál, atomizál… Horváth Kata lenne számomra a szociobába, de nem lenne ő, ha nem kérné maga mellé társnak a többieket, mert nem bábában, hanem bábák társaságában, bábatársakban gondolkodik. Ők együtt a Szívhangok társulat asszonyai.
Horváth Kata megtestesíti számomra azt, ami Lénárd Kata élete volt, és ami a Lénárd Kata-díj eszméje. Érzékenysége más emberek nehéz élethelyzete iránt, képzettsége és tudása, amit az adott helyzetben organikusan alkalmaz, és az a képessége, hogy a súlyos helyzeteket át tudja fordítani a lehetőségbe – mindez példát ad, utat mutat, világra segít. Vagy ahogy az egyik Kata által írt (nekem igen kedves) tanulmányban elhangzik, „új játékteret nyit meg számunkra”.